Coda

Fandom: Teen Wolf

Genfic. Drabble. Gendrabble. Tudom, hogy a beígérteket kéne írnom, de a Motel California után...
Az az epizód igen hamar az egyik kedvenc Teen Wolf epizódom lett, és ez nem egy nagy dolog, nem is a legjobb írásom, de muszáj voltam kiírnom a szervezetemből. Szóval egyértelműen spoileres a 3x06-ra.

Nem ült Scott mellé, mert Scott ránézett, azokkal az üres szemeivel, és tudta, hogy most kicsit egyedül kell lennie.

Persze nem egyedül-egyedül. Nem hagyhatták teljesen magára, ezért is helyezkedtek el a lányok is két másik ülésben, Stiles pedig csak beült Scott mögé, lábait felhúzva a mellette lévő üres székre.

Próbált nem gondolni arra, hogy Scott nem tért úgy magához, mint a másik három farkas, hogy őt le lehetett beszélni, nem kellett megégetni, és láthatóan emlékszik rá, és akkor…

Kinyújtotta a kezét, finoman megszorítva Scott vállát, és határozottan érezte, hogy leesett egy bazinagy kő a szívéről, amikor barátja megfogta a kezét.

- Ha hazaérünk, megnézem végre veled.

- Star Wars maratont tartunk, haver, ezek után az a minimum.

Rövid nevetés volt a válasz, ami megszakadt, amikor a busz ajtaja kinyílt.

Boyd sétált fel először, a pólója még mindig rá volt tapadva, mögötte pedig Isaac, riadt szemekkel, mint aki nem biztos benne, hogy jól tették, hogy idejöttek.

- Itt maradhatunk mi is?

„Nem szívesen maradnánk a motelban többet.”

Stiles nem mondhatjuk, hogy hibáztatta volna őket.

- Persze, bújjatok be. McCall falka paranoid vérfarkasai, és az emberek, akik megmentik a szőrös hátsó felüket.

Lydia oldalra nézett rá, halvány mosollyal a szája sarkában.

- Ethant nem engedjük be.

- Dehogy is. Hálátlan dög.

Isaac közben bezárta maga mögött az ajtót.

Boyd megállt középen, végignézve a négyesen, akikre rá volt írva az arcukra, mindenükre, hogy mi történt.

- Köszönöm.

Isaac pedig csak bólogatott, majd egyetlen további szó nélkül eltűntek a busz végében.

- Valaki más jön majd még beavatni Scottot a Star Wars rejtelmeibe?

Halk nevetés hulláma végigment a buszon, és amikor Stiles hátrasandított, esküdni mert volna, hogy Boyd se tudott visszafogni egy apró mosolyt. A három farkas aludt el leghamarabb. Boyd a karjára borulva, Isaac elterülve két ülésen, Scott pedig összegömbölyödve, amennyire csak tudott.

Allison volt a következő, a fejét Lydia vállán pihentetve, akinek a tekintete pedig összetalálkozott Stileséval.

- Lydia, figyelj, amit mondtam mielőtt…

- Nem számít – vágott közbe a lány.

- De, figyelj.

Lydia megrázta a fejét, vigyázva, hogy ne keltse fel Allisont.

- Valami történik velem, abban igazad van.

Lehajtotta fejét, Stiles pedig előrehajolt, próbált ránézni a lány arcára.

- Hé, Lydia – megvárta, amíg legalább felsandít rá, mielőtt folytatta volna. – Rá fogunk jönni, mi történik.

A lány csak lassan bólintott, majd Allison fejére hajtotta a sajátját, és becsukta a szemeit.

Stiles felsóhajtott, hátradőlt nyújtózkodott, majd felszisszent, amikor fájdalom nyilallt a könyökébe.

Lehúzta magáról a pulcsit, és odanézett, ahol a bőr már vörösödött erősen.

Hát persze. A hősugárzó.

A farkasokon, akiket megpörköltek kicsit alighanem már semmi nem látszódott, ő meg…

Felsóhajtott ismét.

Hát ez van.

Ráhajtotta az ülése támlájára a pulcsiját, majd ő is összehúzta magát amennyire tudta, lábait is feltéve az ülésre.

De még egy darabig nézte a motel izzó neonfényeit, mielőtt álomba merült volna.