James Bond crossover (sokkal inkább fusion, vagy simán MI6!AU)
Fáradt volt, és nem volt ideje kivenni a füléből a
fülhallgatót, mielőtt ledőlt volna az ágyára.
Sőt, igazából csak a kabátját lökte le, és a cipőjét
rúgta le, mielőtt keresztben elnyúlt volna.
- Nehéz napod volt? – dugta be Sky a fejét az ajtón.
„Igen, háromszor kellett újraterveznem egy idióta
útvonalát, mert túlzottan is lefoglalta az, hogy velem flörtöljön, ahelyett,
hogy a nemzetbiztonsági ügyet göngyölítette volna, mint ahogy kellett volna
neki.”
- Mondhatjuk úgy is.
Sky eléggé ki volt öltözve, az esti órákhoz képest, Alan
pedig csak felvonta a szemöldökét.
- Randid lesz?
Az öccse bólintott, majd ránézett a karórájára.
- És indulok is. Ne várj ma este már, pihend ki magad.
Csak intett neki, majd ahogy becsukódott mögötte az ajtó,
Alan feje visszahullott az ágyra.
- Testvéred is van? Nem is tudtam.
Ennyit a nyugodt pihenésről.
- Ez már zaklatásnak minősül, 009.
- Te hagytad bent a fülhallgatódat, Q.
Ez így igaz, de valahogy ereje sem volt megmozdítani a
kezét, hogy kivegye, és elhallgattassa a hangot a túloldalon.
- Honnan tudod, hogy a testvérem? Lehet a párom is.
- Aki éppen randira ment?
- Nyitott kapcsolatról hallottál már?
- Akkor továbbra is szabad a pálya?
Alan felsóhajtott, és becsukta a szemeit. Az életben nem
fog megszabadulni tőle.
- Az ikertestvérem.
- …kettő van belőled?
- Nem. Igazából nagyon nem.
- Nem is kell. Mondd csak szépségem, kényelmesen vagy?
- Az ágyam eléggé kényelmes.
- Óóóó, szóval ágyban vagy? És mit viselsz?
Nem tudta megállni, hogy ne fogja meg a homlokát erre a
kérdésre.
- Fáradt vagyok hozzád már, 009.
- Akkor gondolom nem öltöztél át a munkaruhádból, igazam
van?
Igaza volt.
- Bízol bennem, Q?
- Kéne?
- Hát… lazíthatnál néha. Követhetnéd a testvéred
példáját. Randizhatnál, például.
- Fantasztikus ötlet, 009. Miközben téged pesztrállak,
hogy ne menj egy falnak, elmegyek randevúzni.
- Tudod, hogy lenne ez a legegyszerűbb.
Alan felmordult, az ügynök pedig kuncogott a túloldalon.
- Szóval munkaruha, hm?
Felsóhajtott, és nem nyitotta ki a szemeit.
- Hihetetlen vagy.
Aztán csöndben maradt, és tudta, hogy a túloldalon a
férfi elmosolyodik.
Nem is olyan sokkal később, amikor levegő után kapkodott,
egyik keze görcsösen kapaszkodott a lepedőbe, az futott át az agyán, hogy ezt
009 az életben nem fogja hagyni, hogy elfelejtse.
Hiába állított minden lámpát pirosra, amin 009 csak
áthaladt, Alan tudta, hogy előbb-utóbb be fog érni.
- Ejnye, Q, igazán nem értem miért vagy ilyen morcos.
Alan reflexből orrba vágta, ugyanis az ügynök egyenesen a
nyakába mormogott.
Mindenki előtt.
Próbálta ignorálni a kuncogásokat a többiektől, és
megigazította a gallérját.
- M már vár. Hány felszerelésemet törted össze ezúttal?
009 igyekezett nagyon bűnbánó arcot vágni, ő pedig csak
visszafordult a laptophoz.
Amikor elrabolták, azt hitte, valami külföldi terroristák
kapták el, és az igazat megvallva felkészült a fájdalomra.
Amire nem számított, az az volt, hogy igazából azért
kapták el, mert elegáns ruhában, elegáns környéken sétált.
A fülhallgatója darabokra törve volt a földön.
Unottan lenyalta a szája sarkából a vért, és csak
felnézett az elrablóira.
- Felhívtuk a testvérét, és biztosak vagyunk benne, hogy
azonnal hozni fog pénzt.
Aha.
Lehet, hogy Sky nem tudta, pontosan mit dolgozik a
testvére – de birtokában volt egy telefonszámnak, amit fel kell hívnia, ha
bármilyen hasonló eset történne.
És az eldördülő lövések biztosították arról, hogy Sky
pontosan követte a kérését.
- Tessék. Egy kicsit nem figyelek rád, egyből összetöröd
azt a szép arcodat. Legközelebb pórázt teszek rád.
- Szeretnéd, mi?
- Nagyon is.
- Cuki hangja van a tesódnak.
- És foglalt.
- Nekem nem is kéne.
Igazából már kedve sem volt orrba vágni, ahogy 009 mögé
állt, kezeit a csípőire téve. Mármint az Alan csípőjére téve, és a fülébe
duruzsolt.
El volt foglalva a laptopjával túlzottan is.
- Tudod, Mr. Forbes, azt hittem különlegesebb
vezetékneved van.
Na erre lendült a keze, de 009 számított rá, és elhajolt.
- Nyugodtan szólhatsz az öcsédnek, hogy keressen más párt
magának, mert ha hazamegyek, kinyírom a testvéremet.
- Ugyan már, ő csak bemutatkozott a kedvesének.
Ellentétben veled.
- Nem vagyok a pasid, 009.
- És miért nem?
- Na de komolyan, miért nem?
Sky kérdésére felmordult, és megkopogtatta az öccse
orrát.
- Nem ismered igazán, hát nem értettem miért kérdezed.
- Vonzódik hozzád. Te is hozzá.
Alan megrázta a fejét.
- Ugyan már, Alan. Lehet, hogy ő nem veszi észre rajtad…
bár az igazat megvallva Brody is azt mondta a múltkori ebéd után, hogy nem csak
a bátyja részéről lehetett tapintani a szexuális feszültséget, pedig aztán…
- A helyzet bonyolultabb, mint gondolnád.
- Annyira bonyolult, hogy egy fél napra lezároltad a
bankszámlámat?
Erre már felmordult.
- Mondtam már, hogy az nem én voltam.
Sky felsóhajtott, és a bátyja vállára tette a kezét.
- A lényeg, hogy igazán nem értem miért kínzod magad
ennyire.
Nem szokott elutazni, de ezúttal ki kellett mennie
terepre. Kívülről nem tudta volna feltörni a rendszert, és persze szállodában
szálltak meg.
Alan ragaszkodott a külön szobához.
Persze 009-et ez kicsit sem akadályozta abban, hogy
átmenjen az ő szobájába az éjjel.
- Alphonse? Edward? Roy? Jason? Daniel? Rupert? Tom?
Alan? Áh, az Alanre megrezzent a szemed!
- Pislogtam. Tudod, emberek gyakran teszik.
- De semmi másra nem reagáltál.
- Már rángatózik tőled a szemem, 009.
- Arthur? Frank? Mark? Luke? Jonas? Troy? Leigh?
Igazán, az egyetlen dolog, amivel be tudta fogni 009
száját, az a saját szája volt.
Aztán az ügynök ajkai az ő nyakán voltak, és Alan
elveszett.
De az biztos, hogy jó alaposan végigkarmolta a hátát.
- Anya, azt hiszem kezdek beleszeretni egy megbízhatatlan
emberbe.
- Családi vonás.
- De komolyan, mit kéne tennem?
- Alan, drágám nézz az én életemre. Én vagyok szerinted a
legjobb tanácsadó?
Az ellátótiszt finoman lefejelte a falat, miközben a
képernyőn figyelte 009 mozgását.
Amikor legközelebb a munkában 009 mögé lépett, kezeit
Alan nadrágzsebeibe csúsztatva, mintha ez lenne a természetes, kicsit sem reagált.
Csak a nyakát húzta be kicsit, védve azt az érintéstől.
Az egyik kávézóban üldögélt, unottan kevergetve azt. Még
volt ideje beérni.
- Elnézést, szabad ez a hely?
Felnézett, és alighanem határozottan zavart kifejezéssel
nézhetett fel a mellette álló 009-re. Ő pedig csak elmosolyodott, és
kinyújtotta a kezét.
- Engedje meg, hogy bemutatkozzam. Jason Fournier.
Még pislogott kettőt, mielőtt egy halvány mosoly jelent
volna meg az arcán, majd elfogadta a kinyújtott kezet.
- Alan Forbes.
- Mondtam, hogy megrezzent rá a szemed!
Nem bírta visszatartani a nevetést, miközben visszahúzta
a kezét a kávéjához.
Ki tudja, talán még jól is elsülhet majd ez a valami.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése