Foxes

Fandom: Teen Wolf
Párosítás: Már Az Is Spoileres Lenne

Tudom, sajnálom. Iszonyatosan elszállt a múzsám a történetekhez. Viszont létezik a Teen Wolf 3B évad, és ezt egy igen komolyan spoileres dolog ihlette. Egy esemény egy bizonyos karakterrel, amire, ha követed az évadot, akkor sejtheted, hogy ki a páros egyik fele. (Az egyik tag utalás rá.)
A másik fele pedig egy teóriámon alapszik.
Nem nevezem őket a nevükön hiszen nem is önmaguk.

A lány sietős léptekkel haladt végig a kórház parkolóján, a fiúhoz, aki várta őt az árnyékok között.

- Nem lenne szabad itt lenned.

A fiú arcán apró félmosoly jelent meg, félrebillentve a fejét.

- Elhoztad?

- Minek nézel te engem?

A lány csak a szemeit forgatta, és előhúzta a kabátja alól a két jeladót, belenyomva a fiú kezeibe.

- És Katashi?

- Most én kérdezem: minek nézel te engem?

A két fiatal összemosolygott, a fiú végigsimítva a lány arcán.

- Túl sokat aggódsz értem.

- A fél város téged keres.

- Keressenek csak. Addig nem találnak majd meg, amíg én nem akarom azt.

A lány visszapillantott a kórház felé, vágyakozva, és a fiú figyelmét nem kerülte el.

(Jó gazdatest. Mindent észrevesz.)

(A hiedelmekkel ellentétben nem mindegy, hogy kit szállsz meg. A gazdatest sokat nyom a latban.)

(Most nagyon jól választottak.)

- Nem engedtek be hozzá?

A lány megrázta a fejét, hosszú, barna tincsei ide-oda reppentek. (Mindig is szerette a barnákat, de az utóbbi gazdatestei nem adták meg neki ezt az örömöt. A fiú tudta, hogy most a lány is kiugrik a bőréből.)

A fiú végigsimított a lány sápadt bőrén – alapjáraton fehér volt a bőre, de most…

- Enned kell.

- Tudom. Fogok is.

Eltökéltség. Ezt már szerette.

(Scotty fiú minden bizonnyal segíteni fog szegény, szerencsétlen Isaac fájdalmain. És akkor a lány ott lesz mellette, hogy neki is akadjon valami a fájdalomból.)

- Viszont neked is kell. Biztos túl kell bonyolítanod?

- Hiszen ismersz.

(Ismerte.)

(A fiúnak igenis kellett a közönség, az, hogy tudják az ottlétét, hogy ott van. Szerette, ha a tekintetek rá irányultak, és futhatott az üldözői elől, nevetve, port hintve a szemeikbe.)

(A lány inkább az árnyékban maradt, csöndesen követve, támogatva, csöndesen kavarva fel az állóvizet, de mégis egy pillanatra sem állva meg a futásban sem.)

A fiú lassan dobolt ujjaival a jeladókon, a kórház felé sandítva. Lassan kezdett éhes lenni, és lassan, lassan, csak egy pár óra és kezdetét veheti az elmúlt két nap fáradtságos munkájának befejezése.

De az még csak az első felvonás lesz, ó, hol lesz még vége…

Nem azért dolgoztak ennyit, hogy egy tűzijátékkal befejezzék.

- És a kitsunék?

A fiú megvonta a vállát.

- A kislány még azt se tudja mire képes. És erősebbek vagyunk a szentjánosbogaraknál.

A lány bólintott.

A csók igencsak rövid volt, amit váltottak, mielőtt a fiú elfordult volna, és eltűnt volna az árnyékok között.

A lány pedig szintén visszafordult a kórház felé, és tekintete megakadt a felkelő napon.

A farkasfiú minden bizonnyal be fog nézni iskola előtt.

Mosoly jelent meg a lány arcán, és felgyorsította a lépteit.

Hamarosan reggeli.